Kapcsolat: kkvzona@kkvzona.hu, +36 30 475 6782

A piacon is a megjelenésen túl, folyamatosan kell fejlődni

A bizonytalan bevétel az, ami feszültséget okozott, és hogy a piacon is a megjelenésen túl folyamatosan kell fejlődni, amiről akkoriban bár elképzelésem volt, előre nem tudhattam.
Amikor az asszisztensi, alkalmazotti munkaviszonyom megszűnt 2017 év vége felé, akkor gondoltam át, ültem le magammal, hogy igenis komolyan kell vegyem önmagam, a tudásom.

Mi volt a foglalkozásod azelőtt, hogy vállalkozni kezdtél? Mit szerettél és mit nem szerettél benne?

 

M.B.: Többfelé dolgoztam, főleg ügyfélszolgálaton, telefonos munkakörökben, közvetlenül a vállalkozás alapítása előtt asszisztensként. A Lépcsőfok maga, mint név és web 2014 óta létezik, és „írkáltam”, „posztolgattam”, de nem volt rajta igazi fókusz.

 

Miért döntöttél a vállalkozóvá válás mellett? Milyen előnyöket reméltél és milyen nehézségekre készültél?

 

M.B : Amikor az asszisztensi, alkalmazotti munkaviszonyom megszűnt 2017 év vége felé, akkor gondoltam át, ültem le magammal, hogy igenis komolyan kell vegyem önmagam, a tudásom, és voltak megkereséseim is, így, ha már adódott a lehetőség, szerettem volna belevágni. Némely nehézséget tudtam előre, a vállalkozóvá válási támogatás némi biztonságot adott, illetve több szakmai közösségben is tag lettem, hogy fejlesszem magam, és be is mutatkozhassak – voltak, akik már ismertek, de igazán a 2018-as év volt az, ahol tényleg kiléptem a vállalkozói szférába, az emberek elé.

 

Előnyként, ami ma is megvan, hogy én oszthatom be a dolgaim, bár ez meg is maradt, tudom, hogy a folyamatos cselekvés jelenti a kulcsát az egésznek. A bizonytalan bevétel az, ami feszültséget okozott, és hogy a piacon is a megjelenésen túl folyamatosan kell fejlődni, amiről akkoriban bár elképzelésem volt, előre nem tudhattam.

 

Milyen meglepetések értek a karrierváltás után? Mi az, amire nem tudtál felkészülni, vagy ami eszedbe sem jutott?

 

M.B :  Igazából nem volt karrierváltás, hiszen évekig blogoltam, számtalan cikket, tananyagot, weboldalt néztem át, szerkesztettem, lektoráltam, no meg szövegeket is írtam, sőt, tanácsokat is adtam, csak épp ingyen, barátoknak, és persze referencia nélkül.

 

Meglepett, hogy magam kellett mindent kigondolni és megcsinálni. Tudtam én, meg olvastam is, de a valóságban eleinte a mosogatás hamarabb volt kész. Megélni egészen más.

 

Melyik a munkád számodra legkedvesebb része?

 

M.B.: Hogy szabadon választhatok, mit csinálok azon belül, amihez értek, és amit szeretek. Amikor kisebb a kreativitásom, akkor más szövegeit javíthatom, vagy épp valaki vállalkozását mentorálom, és ezek óriási élmények. Beszélgetni, tudást megosztani szakmai közösségeken belül szintén.

 

Melyik területen vannak nehézségeid, nemszeretem részek?

 

M.B: A technikai rendszereket annyira nem szeretem. Bár igyekszem arra törekedni, hogy legalább egy picit értsek hozzájuk, vagy legalább elolvassam, mit tud, nekem miért hasznos, de ezt jobb szeretem másra bízni. A kommunikáció, stratégia jöhet, a többit más szakértőkre bízom.

 

Mit a legnehezebb számodra jól kezelni a vállalkozói munkavégzésben?

 

M.B : Szerintem minden vállalkozónak az őszinteség, a felelősségvállalás és a folyamatos cselekvés triója az, ami nehézség, és ezekben kell megtalálni a saját magunk ritmusát, és kialakítani a folyamatainkat.

 

Azt látom, hogy nehezen fogadjuk el a saját lépcsőfokunkat, és ne akarjunk nagyobbat lépni, mint amiket tudunk. Ha ezeket tudjuk, akkor a többihez már tudunk eszközöket, embereket találni.

 

Hogyan oldod meg a határidőre történő munkavégzést betegség vagy egyéb vis major esetén?

 

M.B : Egy lányom van, most (2021-ben) lesz 11 éves. Megfutottunk jó néhány kört, s bár jelenleg egyedül nevelem, így alapvetően mindent nekem kellett kialakítani. Mára nagyon ritkán kell a gyerekre hivatkozni, és azt gondolom, hogy van az a helyzet, ahol nem tudod kikerülni, de többnyire akkor vagy éjjel, hajnalban, vagy épp hétvégén dolgozom – fontos számomra, hogy elvégezzem a rám bízott feladatokat (főleg, hogy én vállaltam el).

 

Hogyan szerezted az első ügyfeledet? Meglátásod szerint mik a klientúra kiépítésének buktatói?

 

M.B : A vállalkozói első, majd a többi ügyfelem is jórészt ismerősökből került ki. Főleg a szakmai közösségekből érkeztek, így már nem voltunk egymásnak idegenek, majd már egymásnak is ajánlottak, hivatkoztak rám. E mellett arra is igyekszem figyelni, hogy az ajánlások mellett lehessen jelentkezni (pl. bankkártyás fizetés)

 

A klientúra kialakításának kulcsa szerintem többrétű: ajánlás (sokan ebben elúsznak és várják, hogy majd megint lesz, és semmi nincs meg, aztán ha nincs ügyfél, akkor meg kétségbe esnek), az, hogy legyen aktív, passzív láb – termékpiramis, és persze, hogy a munka közben is legyen kommunikáció. Ez pedig már stratégiát, Üzleti Tervet igényel, ami lássuk be, többnyire nincs egy kezdő vállalkozónak. 

 

Ha a már meglévő tudásod birtokában kezdenéd újra, mit csinálnál másként?

 

M.B. : Jó kérdés, bár mai eszemmel azt gondolom, hogy talán egyből profikhoz fordulnék. Sokszor megyünk valakihez, aki olcsón, ingyen megcsinálja a dolgokat, vagy épp tanácsot ad, de ezek többnyire visszaütnek, és mindig jön egy 2. kör, ahol már profihoz megy a vállalkozó. De a másik oldal pedig az, hogy ezeket a köröket meg nem biztos, hogy meg lehet spórolni, mert akkor meg nem tudjuk, mi is számunkra az érték, merre, kivel szeretnénk menni. Talán csak jobban bíznék magamban, abban, amihez értek, többet kezdeményeznék – bár szerintem így is mindent megcsináltam, amit csak kigondoltam.

 

Figyeled-e a konkurenciát és hogyan befolyásolnak téged a pályatársak?

 

M.B : Figyelek mindenkit, bár stratéga-lektor-szövegíró pályatársat nem nagyon szoktam látni, pont ebben a kombóban.  De alapvetően igen, rengeteg embertől olvasok, millió könyvet, hírlevelet, és nézek videókat. Fontos a fejlődés, rengeteg szemléletet, szempontot, akár új eszközöket megismerni, amelyek hozzám is hozzám tesznek. Eleinte frusztráltam magam, hogy az 1000. vagyok, mára már tudom, hogy mindenki egyéni stílusban alkot, és bizony rácsodálkoztam sok mindenkire, hogy „jééé, ő is ember”. Úgyhogy konkurenciát kifejezetten nem gondolok magamnak, hasonló emberekkel pedig jóban vagyunk.

 

Máté Brigitta – Lépcsőfok

Hirdetés