Kapcsolat: kkvzona@kkvzona.hu, +36 30 475 6782

A régió legfejlettebb szállítási infrastruktúráját építi az ország

A kormány célja, hogy Magyarország a régióban a legfejlettebb szállítási infrastruktúrával rendelkezzen és maximálisan kihasználja a földrajzi fekvéséből származó adottságait - mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára, aki a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) kétnapos konferenciáját nyitotta meg csütörtökön Budapesten.

 A Kelet-Európai Intermodális Konferencián az államtitkár felidézte, hogy az elmúlt néhány évben a magyar szállítási infrastruktúra területén több fejlesztés történt, mint a rendszerváltás óta összesen. Ezt a tendenciát folytatni kívánják – tette hozzá.
    Magyar Levente megjegyezte: az ország gazdasági helyzete, a számok jók, a második negyedévben a logisztikai szereplőknek is köszönhetően kimagaslóan, 18 százalékkal nőtt a gazdaság.
    Soha nem volt még olyan év, amikor az állam annyi beruházást támogatott volna, mint 2020-ban – jegyezte meg az államtitkár. Tavaly összesen 1435 beruházás részesült kormányzati segítségben, ami 265 ezer munkahely megtartásához járult hozzá. Ezek a vállalatok összesen 1683 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg 474 milliárd forint értékű támogatás mellett.
    A logisztikai fejlesztési elképzelésekről szólva a politikus elmondta, hogy a kormány asztalán van egy átfogó repülőtér-fejlesztési stratégia. Ennek fontos eleme a légi áruszállítás földi kiszolgáló elemeinek bővítése; az a cél, hogy minden jelentősebb magyarországi város elérhető legyen üzleti gépek számára. Az 5-8 éves fejlesztési terv eredményeként a mostani egy helyett 4-5 komolyabb repülőtere lesz az országnak, üzleti forgalom bonyolítására alkalmas leszállópályákat pedig tucatnyi helyen hoznak létre. Ezzel párhuzamosan a piaci szereplők olyan teherszállítási gépek fogadására alkalmas egységeket fognak fejleszteni, amelyek a magyarországi légi szállítást új dimenziókba helyezik – ismertette a részleteket.


    A szárazföldi kapacitások területén az utóbbi években hatalmas előrelépés történt: miközben tíz évvel ezelőtt az országnak három olyan autópályája volt, amely elérte a határokat, mára már hét ilyen összeköttetés létezik, a következő években pedig további hét autópályát adnak át – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Nemrég adták át a pozsonyi autópályát, hamarosan átadják az M30-as, Budapestet Miskolccal és Kassával összekötő autópályát, indul nemsokára a záhonyi autópálya leágazás építése, ahogyan az M3-as Beregszász felé vezető leágazása is – sorolta a példákat.
    Ami a vasutat illeti, szintén hatalmas fejlesztések zajlanak – mutatott rá Magyar Levente példaként a Budapest-Belgrád vonalat hozva fel. Magyarország évtizedes lemaradást pótol ezzel a fejlesztéssel, amelynek egyik fő célja, hogy a görög kikötőkbe érkező keleti árukat Magyarországon keresztül el lehessen juttatni Nyugat-Európába. Új perspektívát nyit a vasúti szállítás területén a tervezés alatt álló V4 gyorsvasút is – tette hozzá.


    Időszerű a záhonyi hatalmas logisztikai kapacitás újraépítése is, amely a rendszerváltás előtt öt-hatezer embernek adott munkát, mára viszont nagymértékben leépült, félezren dolgoznak ott – hangsúlyozta a parlamenti államtitkár. A projekt zászlóshajója az East-West Gate fejlesztése, amelynek keretében 140 hektáros területen alakítanak ki terminált hozzá tartozó egységekkel, továbbá 10 kilométeren új vasutat is lefektetnek. A fejlesztésnek geopolitikai jelentősége van hiszen “visszarakja Záhonyt a világtérképre”, összekapcsolja az egyre nagyobb volumenben termelő távol-keleti térséget Európával.
    A vízi szállítmányozás területén az elmúlt években “nem sok történt”, fontos lenne nagyobb mértékben kihasználni a Duna és egyéb magyar folyók kapacitásait – mondta az államtitkár utalva arra, hogy ebbe még sok munkát kell befektetni.


    Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke a konferencián elmondta, hogy az intermodális fuvarozás gyors terjedése nélkül nem valósíthatók meg az európai zöld megállapodásban (European Green Deal) lefektetett célok, azaz, hogy 2030-ra 55 százalékkal, 2050-re 90 százalékkal csökkentsük a környezetünk terhelését. Az intermodális fuvarozás részaránya ugyanakkor – noha lassan növekvő tendenciát mutat – továbbra is elenyésző Magyarországon. A közúti áruszállítás teljes, 188 millió árutonna volumenéből a logisztikai szövetség adatai szerint mindössze 1,8 százalékot tett ki az intermodális fuvarozás 2020-ban.
    A kombinált fuvarozás fejlesztése a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb megoldás a klímacélok eléréséhez – hangsúlyozta előadásában Érsek Ákos, az Európai Kombinált Fuvarozási Társaságok Szövetségének (UIRR) főtanácsadója is. 2050-re meg kell háromszorozni az intermodális fuvarozás részaranyát a klímacélok teljesítéséhez – tette hozzá.


    Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete NIT – Hungary ügyvezető főtitkára arról beszélt, hogy a magyar közúti fuvarozói ágazat, amely az áruk 78 százalékát szállítja, szétaprózódott: a 14 ezer vállalkozásból 13 ezer mikro- és kisvállalkozás, “magas megbízói kitettséggel és bizonytalan piaci helyzettel”. A fuvarozó kis- és középvállalkozásokat csak a közúti és a vasúti fuvarozás támogatott együttműködésével lehet az intermodális szállítás felé terelni – hangsúlyozta.
    A szakemberek egyetértettek abban, hogy a kombinált szállításra való áttérés megoldást nyújthat a közúti fuvarozás egyik legégetőbb problémájára, a hazánkban több tízezres, Európában pedig több százezres nagyságrendű sofőrhiányra is.

Hírforrás:

Hirdetés