Gyengül a magyar munkaerőpiac: csökken a foglalkoztatottság, egyre többen érzik bizonytalannak a helyzetüket
Figyelmeztető jelek jelentek meg a magyar munkaerőpiacon: a legfrissebb KSH-adatok szerint csökkent a foglalkoztatottak száma, miközben a munkakeresés ideje is hosszabb lett. Bár a magyar foglalkoztatottság európai összevetésben továbbra sem számít alacsonynak, a gazdasági lassulás egyre erősebben érezteti hatását a munkaerőpiacon is.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 első negyedévében átlagosan 4 millió 627 ezer ember dolgozott Magyarországon, ami 65 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakához képest. A visszaesés nemcsak egyetlen ágazatot érintett: férfiaknál és nőknél egyaránt csökkent a foglalkoztatottak száma.
Különösen figyelemre méltó, hogy a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma még nagyobb mértékben esett vissza. A KSH szerint körülbelül 4 millió 440 ezren dolgoztak a magyarországi vállalatoknál és intézményeknél, ami 85 ezres csökkenést jelent egy év alatt.
A munkanélküliségi ráta közben 4,5–4,7 százalék körül alakult, ami önmagában még nem számít drámaian magas értéknek, de a szakértők szerint a trendek egyre kevésbé kedvezőek. A munkaerőpiac lassulását különösen az mutatja, hogy egyre hosszabb idő alatt találnak új állást az álláskeresők. A munkakeresés átlagos ideje már meghaladta a 12 hónapot, vagyis sokan akár egy évnél tovább is munka nélkül maradhatnak.
A háttérben több gazdasági tényező is áll. Az európai ipar gyengélkedése, a lassabb exportpiacok és a beruházások visszafogása elsősorban az ipari és beszállítói szektorokat érinti érzékenyen. Több vállalat óvatosabb létszámgazdálkodásba kezdett, egyes helyeken pedig részleges leépítések vagy termeléscsökkentések is történtek. Az autóipar és a feldolgozóipar különösen érzékenyen reagál a külső kereslet lassulására.
Közben érdekes kettősség alakult ki a magyar munkaerőpiacon. Miközben sokan nehezebben találnak munkát, bizonyos ágazatokban továbbra is komoly munkaerőhiány van. Az egészségügyben, az építőiparban, az informatikában vagy bizonyos fizikai munkakörökben továbbra is nehéz megfelelő dolgozókat találni. Emiatt sok vállalat továbbra is külföldi munkavállalókat alkalmaz.
A külföldi munkavállalás ugyanakkor továbbra is vonzó maradt sok magyar számára. Ausztria, Németország és más nyugat-európai országok magasabb bérei és stabilabb életkörülményei sokakat ösztönöznek arra, hogy külföldön próbáljanak szerencsét. Elemzők szerint a fiatalabb korosztály különösen nyitott a külföldi munkára, főleg akkor, ha itthon bizonytalannak érzik a gazdasági kilátásokat.
A szakértők szerint a következő hónapok kulcskérdése az lehet, hogy a magyar gazdaság képes lesz-e újra erősebb növekedési pályára állni. Ha a gazdasági lassulás tartós marad, az tovább növelheti a bizonytalanságot a munkaerőpiacon, és még több embert ösztönözhet külföldi munkavállalásra.
Bár a magyar foglalkoztatottság továbbra is viszonylag magas nemzetközi összehasonlításban, a mostani adatok azt mutatják: a munkaerőpiac már messze nem olyan erős és stabil, mint néhány évvel ezelőtt.
Kép forrása: Pixabay – "Anguish, Concern, Anxiety"
Forrás: Világgazdaság – eredeti cikk linkje: KSH: már több mint egy évig keresnek munkát sokan Magyarországon
