Újra emelkedni kezdhet az infláció Magyarországon – a friss adat szinte pontosan megfelelt az elemzői várakozásoknak

Az elmúlt két év egyik legfontosabb gazdasági célja az infláció visszaszorítása volt Magyarországon. A 2022–2023-as időszak extrém drágulása után a tavalyi évben fokozatos enyhülés indult el, azonban az elemzők már hónapok óta figyelmeztettek arra, hogy az infláció tartós visszatérése a jegybanki cél közelébe jóval nehezebb lehet, mint az első látványos csökkenés elérése.

A mostani adatok ezt részben vissza is igazolják. Bár az infláció nem okozott meglepetést a piac számára, az árnyomás több területen továbbra is erősnek számít. Különösen a szolgáltatások és bizonyos élelmiszer-kategóriák mutatnak makacsul magas áremelkedést, ami arra utal, hogy a gazdaságban még mindig jelentős inflációs feszültségek működnek.

Az elemzők szerint a helyzetet több tényező egyszerre alakítja. Az egyik legfontosabb a bérek gyors növekedése. A magyar munkaerőpiac továbbra is viszonylag feszes, ezért a vállalatok jelentős béremelésekkel próbálják megtartani a dolgozókat. Ez ugyan javítja a lakosság vásárlóerejét, de közben növeli a cégek költségeit is, amelyeket sok esetben részben áthárítanak a fogyasztókra.

Közben a nemzetközi környezet is egyre bizonytalanabb. Az energiaárak, a geopolitikai feszültségek és a globális kereskedelmi konfliktusok továbbra is érzékenyen érintik Európa gazdaságát. Több elemző szerint különösen az olaj- és gázpiac mozgása lehet kritikus a következő időszakban, hiszen egy újabb energiapiaci sokk gyorsan megjelenhetne az inflációban is.

A Magyar Nemzeti Bank korábbi előrejelzése szerint az infláció csak fokozatosan térhet vissza tartósan a jegybanki toleranciasávba. Az MNB becslése alapján az idei év egészében még viszonylag magasabb árszint-emelkedés várható, miközben a 3 százalék körüli inflációs cél elérése továbbra sem tűnik egyszerű feladatnak.

A forint árfolyama szintén kulcsszerepet játszik az infláció alakulásában. A magyar fizetőeszköz az elmúlt időszakban viszonylag széles sávban mozgott az euróval szemben, és több szakértő szerint a közelgő választási időszak, valamint a nemzetközi befektetői hangulat további volatilitást okozhat. Egy gyengébb forint pedig gyorsan megdrágíthatja az importtermékeket és az energiaárakat.

Az inflációs helyzetet bonyolítják az állami árkorlátozó intézkedések is. Az elmúlt időszakban több piacon jelentek meg különféle szabályozások, árréskorlátozások vagy ideiglenes beavatkozások. Ezek rövid távon valóban fékezhetik az árnövekedést, de több elemző szerint hosszabb távon torzíthatják a piaci folyamatokat, ráadásul a korlátozások későbbi kivezetése újabb inflációs hullámot is okozhat.

Közben a lakosság szempontjából továbbra is az élelmiszerárak maradnak a legérzékenyebb terület. Bár a korábbi brutális drágulás üteme lassult, a háztartások jelentős része még mindig erősen érzékeli az elmúlt évek inflációjának hatását. Több közvélemény-kutatás szerint az infláció továbbra is az egyik legfontosabb gazdasági problémának számít Magyarországon.

A gazdasági növekedés és az infláció közötti egyensúly megtalálása emiatt egyre nehezebb feladattá válik. A kormányzat számára fontos lenne a fogyasztás és a gazdasági aktivitás élénkítése, miközben a jegybank elsődleges célja továbbra is az árstabilitás fenntartása. Ez a kettős nyomás a következő hónapok gazdaságpolitikáját is meghatározhatja.

A mostani adat tehát első látásra nem okozott sokkot a piacnak, de a szakértők szerint inkább az a fontos üzenete, hogy az infláció elleni harc még korántsem tekinthető lezártnak. Az árak emelkedése ugyan már jóval mérsékeltebb, mint a válság legsúlyosabb időszakában, de a gazdaságban továbbra is több olyan tényező működik, amely könnyen újra felfelé tolhatja az inflációt.

Forrás: Világgazdaság – eredeti cikk linkje: Hivatalos: kiderült, mekkora az infláció Magyarországon, az elemzők előre megmondták, hogy ez lesz – így drágultak az élelmiszerek