Dani Rodrik szerint gyökeresen átalakul a munka világa – nem az AI veszi el a munkát, hanem a munkák változnak meg
A mesterséges intelligencia térnyerésével egyre többen teszik fel a kérdést: vajon eltűnnek-e a munkahelyek a következő években? Dani Rodrik, a Harvard Egyetem világszerte ismert közgazdásza szerint a helyzet ennél jóval összetettebb. A szakember úgy véli, nem feltétlenül a tömeges munkanélküliség lesz a legnagyobb kihívás, hanem az, hogy a munkakörök tartalma és a dolgozókkal szembeni elvárások alapvetően átalakulnak.
Rodrik a budapesti Humán Versenyképességi Executive Business Summit konferencián arról beszélt, hogy a 21. század gazdaságában a versenyképesség egyre inkább az emberek tudásán, alkalmazkodóképességén és készségein múlik. Szerinte a vállalatok és az országok sikerét nem kizárólag a technológia fogja meghatározni, hanem az is, hogy mennyire képesek fejleszteni és hasznosítani a humán tőkét.
Az AI nem helyettesít mindenkit, de senki sem marad érintetlen
A közgazdász szerint a mesterséges intelligencia hatása nem lesz egyforma minden szakmában. Sok esetben nem teljes állások szűnnek meg, hanem bizonyos feladatok automatizálódnak. Ez azt jelenti, hogy a dolgozóknak egyre inkább együtt kell működniük az AI-rendszerekkel, miközben új készségeket sajátítanak el.
A változás különösen a tudásalapú munkaköröket érintheti. Az adminisztratív, elemző vagy információfeldolgozó feladatok egy részét már ma is képesek támogatni vagy részben kiváltani a mesterséges intelligenciára épülő rendszerek. Emiatt a munkavállalók számára egyre fontosabbá válhat a kreativitás, a problémamegoldás, a kritikus gondolkodás és az emberi kapcsolatok kezelése.
Rodrik régóta hangsúlyozza, hogy a gazdaságpolitika nem hagyatkozhat pusztán a piaci folyamatokra. Véleménye szerint a technológiai átmenet csak akkor lehet sikeres, ha az államok és a vállalatok tudatosan támogatják a képzést, az átképzést és a munkavállalók alkalmazkodását.
A készségek felértékelődésének korszaka jöhet
A szakértő szerint a jövő munkaerőpiacán a tanulási képesség legalább olyan fontos lehet, mint a meglévő szaktudás. Azok a dolgozók kerülhetnek előnybe, akik gyorsan képesek alkalmazkodni az új technológiákhoz és folyamatosan fejlesztik kompetenciáikat.
A nemzetközi kutatások is arra utalnak, hogy a mesterséges intelligencia nem feltétlenül csökkenti a foglalkoztatást, inkább átrendezi a munkamegosztást. Több elemzés szerint a jövőben a rutinjellegű feladatok aránya csökkenhet, miközben nőhet az emberi döntéshozatalt, együttműködést és kreativitást igénylő munkák jelentősége.
Ugyanakkor Rodrik arra is figyelmeztet, hogy az AI önmagában nem garantálja a termelékenység növekedését. A technológia sikere nagyban függ attól, hogyan vezetik be a vállalatoknál, mennyire képzettek a munkavállalók, és milyen szervezeti környezetben használják.
A Harvard professzora szerint ezért a következő évek egyik legfontosabb gazdasági kérdése az lesz, hogy a mesterséges intelligencia nyújtotta előnyökből mennyit tudnak a dolgozók is megőrizni. A tét nem csupán a technológiai fejlődés üteme, hanem az is, hogy az átalakulás milyen élet- és munkakörülményeket teremt majd emberek milliói számára.
Kép forrása: Pixabay - Technology, Spring, Using
Forrás: Portfolio.hu – eredeti cikk linkje: Nagy fordulat jön a munkaerőpiacon: Dani Rodrik szerint teljesen átalakul a dolgozók élete
